Egy-egy ország mezőgazdaságának eredményei az állattenyésztés szintjével, illetve részarányával mérhetők. A mennyiben a részesedés 30 % vagy ez alatt a szint alatt alakul, az agrárium össztermelése kevésbé sikeres. Szerbia állattenyésztése ezen a szinthatáron mozog, pontosabban a mezőgazdasági termelés összértéke 2022-ben 5,81 milliárd dollárt tett ki, ehhez az állattenyésztés 1,87 milliárd dollárral járult hozzá. Ebben az utóbbi számadatban a szarvasmarha-tenyésztés (hús- és tejágazat) 770 millió dollárt valósított meg, vagyis a mezőgazdasági termelés összértékének alig 13,2 %-át.
Farmereink számára akadályokba ütközött a növendékmarha hús EU-ba szállítása, mivel az ottani vásárlók a tőlünk vásárolt húsra a 2,5 %-os vám mellett kilogrammonként még 0,35-1,42 euró védővámot fizettek. A „milánói marhaszeletet“ kilogrammonként 0,43 euró védővám terheli. Nem nehéz kiszámítani, hogy a szerbiaia növendékmarha hús – bár minősége vitathatatlan – ilyen megterheléssel túl drága az EU piacán. Ennek az akadálynak az áthidalására a húsmarha tenyésztők és hizlalók – közöttük az ókeresztúri (Srpski Krstur) Mladen Jančić is – kezdeményezést várnak az államtól, hogy megváltoztassa az EU-ba irányuló növendékmarha hús kiviteli megterhelését.
Szerbiában 2020 óta a legjobb, a legminőségesebb húsmarha fajták vannak tenyésztésben. 2009-ben, három évtizedes szünet után a „Balkan“ cég (tulajdonosai a Keco fivérek) tiszta vérvonalú hereford húsmarha fajtát importált Szerbiába, majd a későbbiekben több tenyésztő angus fajtát szállított be külföldről. Szerbiában a közelmúlt óta olyan sikeres farmerek hallatnak magukról, akik charolais és limousin húsmarha fajtát tenyésztenek. Az écskai (Ečka) hereford tenyésztői központból és az ókeresztúri angus tenyésztői központból ezek a húsmarha fajták elterjedtek tájainkon, a hereford úgyszólván az egész régióban, míg az angus többnyire Vajdaságban. A számok alapján több mint 5000 egyeddel az angus áll a húsmarha lista élén. A húsmarha tenyésztés kihívást jelent a farmer számára. Hazánk, de úgyszólván az egész világ húsmarha ágazata – kivéve az amerikai, az argentin és a brazil tenyésztést – számos tényezőtől függ. A termelés stabilitását mindenek előtt a felvásárlási árak gyakori változása ássa alá. Nagyobb biztonságban vannak az intenzív fajtákat választó, de legeltetéses tartásmódot alkalmazó farmerek. A növendékállatok, mindenek előtt a kivitelre előlátott húsmarhák értékesítésében jelentkező ingadozások a hazai piacon ciklikusan okozza a vágásra kész hízott marhák nagyobb kínálatát, ami az árcsökkenéssel a farmerek gazdasági bizonytalanságához vezet és maga után vonja a hizlalás hanyatlását, de gyakran megtörténik, hogy abba is hagyják a hizlalást. Többé már nem állítható határozottan, hogy Szerbiában 16.000 gazdaság foglalkozik borjúhizlalással, mint az sem, hogy a mezőgazdaság 5 milliárd dollár körüli össztermelésében az állattenyésztés részaránya eléri a 30 %-ot.
A vágóhidak évente mintegy 96.000 vágómarhát vásárolnak fel különböző célokra, miközben a fejenkénti marhahús-fogyasztás mindössze 4,5 kg. A növendékmarha hús ára Szerbiában, a világ 103 országának listáján, a kilogrammonkénti 6,39 eurós értékkel, a 78-ik helyet foglalja el. Szerbiában nincs hagyománya a marhahús fogyasztásának, így a kisebb húsboltok kínálata szerénynek mondható.
A mezőgazdasági, erdő- és vízgazdálkodási minisztérium támogatások és vissza nem térítendő eszközökkel igyekszik fejleszteni az állattenyésztést, mindenek előtt a szarvasmarha ágazatot. Jelentős támogatásban részesülnek a minőséges húsmarha fajtákat tenyésztők, akik egyedenként 40.000 dinárt kapnak, de a szaktárca tenyészállatok vásárlása esetén is részt vállal a költségekből. A szerbiai tenyésztők, illetve marhahizlalók a hízott állatokat rendszerint nem a helyi vagy a legközelebbi vágóhídnak adják el, hanem viszonteladókon keresztül értékesítik azokat. Gyakran megtörténik, hogy a húsboltokban növendékmarha hús helyett marhahúst, azaz tehén húst kínálnak, amit nem is ismer fel a vásárló. Egyes feldolgozók termékeikbe szójalisztet, emulgálószereket, gyönge minőségű húst, csontőrleményt, kukoricaszirupot és egyéb adalék anyagokat kevernek. A hazai növendékmarha hús értékesítésére a fagyasztott hús behozatala is hatással van, de ez ritkán történik meg.
Továbbra is hiány mutatkozik húsmarhafajtákból. Számos gazdaságon előfordul a válogatás nélküli és szakszerűtlen keresztezés, ami nem szolgálja a húsmarha ágazat javát. Kifejezett a tejelő szarvasmarhafajták borjainak kínálata, ezeket a borjakat a felvásárlók nem veszik meg, vagy áron alul vásárolják meg. A fajták szelekciója és keresztezése szakmai kérdés, amiről azonban ritkán esik szó és szervezetten senki sem foglalkozik vele. Éppen ezért a húsmarha-tenyésztőket tömörítő „Agroprofit“ Egyesület elhatározta, hogy szakmai kezdeményezést indítványoz a húsmarhafajták keresztezésére, amelyek között ott találjuk a sziementáli és a hazai tarka fajtát is. Szerbiában a szimentáli a legelterjedtebb fajta, de a húskínálatban veszni hagyjuk csúcsminőségű tulajdonságait. Elvesztettük a görög, az olasz, a török, valamint a líbiai piacot.
A húsmarha-tenyésztőket tömörítő újvidéki „Agroprofit“ Egyesület több ízben is kezeményezte a húsmarhatenyésztés föllendítését és terjesztését, s ennek eredményeként 2023-ban elismerést nyert a charolais, a hereford, az angus és a limousin húsmarhafajták tenyésztői központjainak munkája. Azonban a fogyasztók megnyeréséhez változásokra van szükség.
Először – szavatoltan természetes környezetből származó minőségi hús kínálatára;
Másodszor – folyamatosan állandó kínálatra, lehetőleg a vásárlóhoz minél közelebbi helyszínről.
A minőséget illetően az „Agroprofit“ és a „KASUM“ számos szakmai lépést tett a teljesen új tartalom és szabványok meghatározásában, az új kínálat munkacímét „Növendékmarha hús Szerbia természetéből“ jelöléssel határozta meg. A természetben különleges takarmányozási eljárással és takarmánnyal nyert hús minőségéről van szó, a növendékmarha nevelésben tiszteletben tartva a megfelelő állatorvosi védelmet.